“Ha egy könyvet igazán el akarsz olvasni, de még nem írták meg, akkor neked kell megírnod.”
Toni Morrison, Nobel-díjas író

A Creative Comments licensz

A fenti piktogram a következőeket jelenti:

"Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd!
2.5 Magyarország (CC BY-NC-ND 2.5 HU)

Magyarul:

A műveket szabadon
Megoszthatod — másolhatod és terjesztheted a művet bármilyen módon vagy formában.

Az alábbi feltételekkel: (magyarul, ha)

Nevezd meg!A szerzőt megfelelően fel kell tüntetned, hivatkozást kell létrehoznod a licencre és jelezned, ha a művön változtatást hajtottál végre. Ezt bármilyen ésszerű módon megteheted, kivéve oly módon ami azt sugallná hogy a jogosult támogat téged vagy a felhasználásod körülményeit.
Ne add el! — " [...] mármint a mintákat a saját nevedben. Amit a mintából elkészítesz, nyugodtan. Örömmel veszem, ha ezért támogatsz engem! (Legalább a blogom, lapjaim, csoportjaim ajánlásával és megosztásával, terjesztésével, a reklámjaimra kattintással.)
"Ne változtasd! [...]

Megjegyzések:

Nem kell jelen licenc feltételeit követned a művek azon részeinek tekintetében, melyek közkincsek vagy ahol a felhasználást egy alkalmazható kivétel vagy korlátozás teszi számodra lehetővé.
Nincs semmiféle garancia. Jelen licencen kívüli engedélyek is szükségesek lehetnek a mű felhasználásához. Példa erre az az eset amikor a mű felhasználását személyiségi, adatvédelmi vagy a jó hírnévre vonatkozó feltételek korlátozzák."

Ezt a szöveget a Creative Comments oldaláról másoltam ide: https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/, a dőlt betűs kiegészítés tőlem származik.

2016. jún. 8.

Italporos festés - tapasztalatok

A bemutatott módszerem szerint nem kell a fonalat főzni, elég csak beáztatni. Ez a növényi festékeknél is elfogadott módszer. Nem kifejezetten gyors, viszont egyszerű és nem kell hozzá külön konyhafelszerelés, csak néhány befőttes üveg, margarinos doboz és egy tálca. Növényi festékkel nem napok, hanem inkább hetek kellenek az eredményhez és érdemes kirakni a befőttesüveget a napra: mintha kovászos uborkát csinálna az ember.
Sokan kételkednek a festés tartósságában, erre mutatok néhány példát. Vegyesen használtam a különféle ételfestékeket: az italporokat és a tojásfestékeket.

Kétféle festést csináltam, de sajnos csak az egyikről vannak képek. Egyrészt kicsi szakaszokat festettem a fonalon - erről van kép, illetve szétszedtem a motringot nagyobb szakaszokra és ezeket festettem egyszínűre. Ez utóbbival tömbök alakultak ki, előbbivel a szokásos tarka-barkaság.

A folyékony tojásfesték.

Szivárvány.
A színek közötti részt innen is - onnan is belemártogattam a festékbe.

Ennyi maradt a pigmentekből...

Az alkotó pihen - a mű szárad

Kész!

4-6 év elteltével:

A művek: a fonaldarabkás, a tömbben festett, és két tarka-barka 
Füzetborító, pelenka-külső (sosem mertem használni...), egy kardigán, egy csavarópólya

Árnyalatok

Ez 6 éve változatlan, nem volt mosva

A pólyát kis igénybevétel érte: sem forró víz, sem vizelet, sem babanyál, mosva többször volt, a színei gyakorlatilag nem változtak.
A pelenka. Ugyan használni nem használtuk, de ez volt a leginkább kitéve a károsító hatásoknak: ugyanis a vízhatlanság érdekében gyapjúviasszal kellett kezelni: vagyis nagyon forró, 40 foknál melegebb vízben kellett áztatni. Ezt a festés nem viselte jól, teljesen kifakultak a színei - bár ezek inkább klasszikus gyapjúszínek, mint az összes többi. Narancs nem volt benne eredetileg sem.
Kardigán (majd leírom a mintát, öröm az ilyesmit készíteni, akkor is, ha sok hasznát nem láttuk.) Ezt ráadtuk a gyerekre párszor, már a fogzós időszakban. És azt nem bírja. Ugyan ezen a kardigánon nagy nyomot nem hagyott, de a többi ruhácskáját bizony megfogta a kioldódó festék. Ugyanez igaz a zoknifonalakra is, volt abból készített kardigánja is a gyereknek, engedi az is a színét. A babanyál igen erős anyag.  Ez többször volt mosva, nyúzva, valamivel fakóbb, mint a megkímélt tárgyak, de élénkek maradtak a színek, nem fakult egyik sem ki.

Csak az élvezet kedvéért.

A/5-ös füzet és a 62-es méretek (gyk.: az már nem igazán újszülött)
Nekem az a véleményem, hogy érdemes így festeni a kevéssé használt darabokat, kímélve kezelni, mert a színek valóban élénkek és vidámak. A nagy igénybevételnek kitett ruhadarabokat nem érdemes ételfestékkel készíteni, legyen az babanyál, eső, forró víz. Ezeket nem állja, és kiengedi a színét (a pamutból kimoshatóak.) Mivel viszonylag biztonságosak az ételszínezékek (a többi gyapjúszínezékhez képest, persze), ezért szerintem a gyerekjátékokra való fonalakat is érdemes ezekkel festeni.